Gianna Beretta 1922. október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén született a Milánótól 15 km-re fekvő kisvárosban, Magentában, Alberto Beretta és Maria Di Micheli tizedik gyermekeként. A keresztségben a Giovanna Francesca nevet kapta, amely az évek során Giannává rövidült. A szülők, mint a ferences harmadrend tagjai, gyermekeiket is a ferences egyszerűség és derű szellemében nevelték. A családban ugyanakkor fontos szerepet kapott a komoly munka és az ima. Alberto a járási cérnagyárban dolgozott, ahol mind magasabb beosztásokba kerülve ragyogó karriert futott be. Példaértékű, kiegyensúlyozott, erős hitű ember volt. Maria kiváló háziasszony és zenepedagógus volt. A 13 gyermek körüli sok teendő mellett is talált időt arra, hogy este együtt imádkozzák a rózsafüzért, zongorázni tanítsa lányait, terítőket horgoljon a templom oltárára. A szülők a gyerekeknek a lehető legjobb feltételeket kívánták biztosítani ahhoz, hogy embertársaikat odaadóan szolgálhassák. Ebben is megmutatkozott a Beretta család egészét átható önzetlen keresztény beállítottság.
A család példás keresztény élete által felkészítve Gianna már öt és fél évesen magához vehette az Úr testét, 1928. április 14-én. Ettől a naptól kezdve minden reggel szentmisére ment édesanyjával, és magához vette Jézust. Így az Eukarisztia valóban mindennapi kenyerévé vált, és ezt a szokását egész életében megtartotta.
Az elemi iskolát Bergamóban kezdte. A gimnáziumi évek alatt a zene, a festészet és a rajongva szeretett természet kötötte le figyelmét. Kiváló hegymászó és jó síelő volt. Osztálytársai így nyilatkoztak róla: „Sohasem veszekedett senkivel, mindig vidám és kedves volt.” „Nem volt pletykás természet, mindig derűsnek láttuk, sokat járt templomba.” „Nem volt nagyon közlékeny, inkább a szeme volt beszédes. Ha valami bántotta, nem beszélt róla, legfeljebb akkor nem mosolygott.” Egyik tanára így emlékezett rá: „Azonnal megszerettem. Aranyos lány volt, aki egyszerűségével, bájával, tiszta és ártatlan lelkével mindig meghódította azokat, akik a közelébe kerültek.”
Milánó és Bergamo után a Beretta család Genovába költözött, 1937-ben. Hamar beilleszkedtek az új környezetbe, és az egész család aktívan bekapcsolódott a plébániai közösség életébe. 15 évesen Gianna ezt írta naplójába: „Mindent Jézusért akarok csinálni. Minden tettemet és bánatomat neki ajánlom fel. Inkább a halált választom, minthogy bűnt kövessek el. Imádkozom az Úrhoz, hogy értesse meg velem nagy irgalmát. Engedelmeskedni akarok Malatto nővérnek, és tanulok – bár nincs kedvem hozzá -, Jézus szerelméért.”
Lelki fejlődésében nagy szerepet játszott az Actio Catholicában való részvétele. Már 12 évesen felvétette magát tagnak, hogy megtanulja és gyakorolja, hogyan lehet a hitet, amit maga ajándékként kapott, aktív tevékenység, ima és áldozat segítségével másoknak továbbadni.